2015. január 27., kedd

Cseréptál - kenyér - tarja

Egy évet vártam rá, de nagyon megérte. Elkészült, kipróbáltam, működik.
Mégpedig olyan biztonsággal működik, hogy az első benne sütéskor nem kellett végig izgulnom a sütési időt, pedig nem láttam bele, mert zárt a teteje. Hinni kell benne és az eredmény meghálálja.
 
Kivül, belül mázas, patentzáras sütő edény, ami nem csak kenyér sütésére, hanem minden egyéb más étel sütésére, főzésére tökéletesen megfelel. A benne sült ételekről mit lehetne mondani? - nagyon sok dícséretet. Annyira más ízű benne még a kenyér is, de kipróbálásra sorakoznak a további ételek is.

 
Ez a kenyér egy érdekes eset végeredménye. Öregtésztát készítettem, s már alakult is, kelt szépen, hogy másnapra megfelelő legyen a kenyér sütéséhez. Az öregtésztát (nyanyát) én mindíg BL55-ös lisztből készítem. Utána a kenyér hozzávalóiba már nem kerül fehér liszt, hanem különböző lisztekből keveredik össze. 
Este 5-6 óra között csöngettek. Na és kijött? hát a Fazekas mester, aki nem csak elkészítette, el is hozta nekem az edényt. Na ekkor kezdődött el az igazlom. Mivel az öregtészta már félig kész, másnap kenyeret kell sütni, akkor itt az alkalom a próbára.
Elhatároztam, hogy teljesen fehér lisztből fogom az első kenyeret elkészíteni. Az öregtésztánál nem is volt probléma, mert az már a kelési szakaszban volt. Másnap hozzáfogtam a lisztek kiméréséhez, de már akkora rutinnal nyultam a lisztes dobozhoz - amiben a különböző lisztek vannak- hogy el is feleljtettem, hogy most tiszta fehér kenyeret szeretnék, amivel kipróbálom a sütőtálat.
 
Itt jött a furcsaság. Volt egy adag öregtésztám:
40 dkg BL55-ös liszt
5 dkg olaj
2 dkg só
2 dl víz
2 dkg élesztő
 
S jött volna hozzá az ugyanebből az összetételből egy másik adag, amit majd összegyúrok.
Igen ám, de a szokás, a rutin, a kezemet a vegyes lisztekhez vitte, s észrevételenül összeállítottam -természetesen Bözsi a Rabszolga Nővel- a következő kenyértésztát.
 
40 dkg liszt (vegyesen: graham, szarvasi teljes kiörlésű tönköly, rozs, kétszerfogós és rétes)
3 evőkanál búzacsíra
2 dkg élesztő
2 dl víz
5 dkg olaj
2 dkg só
 
Bözsi a Rabszolganő 2 perc alatt összeállította, szép síma tésztává gyúrta az anyagot, s ekkor jött a döbbenet.
Kimaradt belőle az öregtészta :)
 
Nem volt mit tenni, kézzel szögletesre kinyomkodtam az öregtésztát, majd a következő adag barna tésztát is. Egymás tetejére helyeztem őket és szépen összegyúrtam.
Cipóra formáztam és -azért az óvatosság kedvéért egy darabka teflon fóliát az edény aljára betettem és ráhelyeztem a kenyértésztát. Zsilettel egy oldalon bemetszettem és hagytam 40 percig kelni.
Na mi lesz ebből? - gondoltam! Hát amikor kisült, kihült, jött a nagy csodálkozás.
 
Sütés a "cserépkemencém"-ben:
Előmelegített 210 fokos sütőben, 40 percig lefedve, majd a hőfokot 180 fokra levéve, még 15 percig sütöttem.
 
Az idő lejárt, a sütőt kikapcsoltam, a kenyeret rácsra tettem. Enyhén jéghideg vizzel lespricceltem és vártam, hogy kihüljön.

 
Ez lett belőle :) Bevallom, nagyon boldog voltam, amikor megláttam.

 
S akkor jött a felvágás és a tényleg óriási csodálkozás. Mint egy fantasztikus kalács, de nem csak a csíkozására értve, hanem a bélzete is olyan volt, mint egy igazi foszlós kalács.
 
Egyszóval: megérte egy évet várni erre a csoda sütő tálra.
 
Annyival azért tartozom a Mesternek, hogy leírjam: azért kellett egy évet várnom rá, mert időközben a kemencéjét kellett felújítani, és elég sok időbe telt, amíg rendes, normális darabok kerültek ki belőle.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése